Csendben sétáltam az országúton,
És üres volt és hosszú.
Csak ütötte a szájharmonikat, hogy van vizelet,
És a csend elterítette a kezét. ÉNEKKAR:
És ez egy esküvő, esküvő,
az esküvő énekelt és táncoltak,
És az esküvő szárnyai a távolban hordoztak.
Széles ez az esküvő
kevés hely volt
És kevés ég és föld volt. A falusi zenekar áradásáig
Fodros szellő a fátyol mögött.
A vőlegény nagyon komoly volt, és a menyasszony
Káprázatosan fiatal. ÉNEKKAR. Ez a hármas hangosan rohant és szárnyas volt,
És a tavasz lélegzete tőlük jött.
És sétáltam, teljesen házas,
És sajnáltam, hogy nem vagyok a vőlegény. ÉNEKKAR. |